Orthorexia. Hm... Vagyis: ,,Az orthorexiában szenvedő páciensek betegesen, kényszeresen sokat foglalkoznak az egészséges táplálkozással. A beteg, az anorexiásokkal és a bulimiásokkal ellentétben, nem az ételek mennyiségére, hanem minőségére figyel beteges mértékben.’’ Majdnem fél évet orthorexiásan töltöttem. Akkor nagyon szerettem, hisz jókat ettem, mozogtam mellé. Vagyis, akkor ezt láttam. De az igazság: egészségesen ettem, csak csalónapokon voltam hajlandó megenni valami ,,egészségtelent’’, ha nem 30g zabpehely volt a konyhai mérlegen, akkor borzasztóan ideges lettem. Egy ideig változatosan ettem, de aztán nagyon ragaszkodtam egy megszokott étrendhet. Mindennap: zabkása, banán/joghurt, párolt zöldségek/saláta, gyümölcs, zöldség leves. Na de a sport. Szokták mondani, hogy rendszeresen, és ne kényszeresen. Hát, öhm ok. Mindennap futottam minimum 40 percet, + minimum 10 perc hasizomgyakorlatok. Ezzel akkora baj nem is lett volna, ha ezt az időt nem az alvásidőmből és a tanulásidőmből vettem volna el. Meg is romlottak a jegyeim. Az elején persze nagyon élveztem, Tumbliról szereztem minden inspirációmat. Ettem, mozogtam, fogytam. Telt múlt az idő... Kezdtem unni, hogy milyen lassan fogyok. Ahogy írtam az előző posztban, kaptam a megjegyzéseket jó sokáig, ezek az anorexia felé löktek.
A pontot az i-re viszont egy rossz élmény tette fel. Március végén bekerültem egy modelliskolába, ahol az utolsó héten válogatást tartottak egy divatbemutatóhoz. (Nem kell semmi nagy cuccra gondolni, egy egyszerű kis nyomi divatbemutatónak nem nevezhető felvonulásrol volt szó, ahova MINDENKIT beraktak.) Nem voltam duci egyáltalán, sőt, már vékonynak számítottam, de még egy nagy fogyás végén tartottam. Csak 2-4 kgrol beszélünk, ami nem vészes. Engem mégsem a vékony lányokhoz válogattak be. Hanem olyankhoz, akik jóval nagyobbak voltak nálam. Ők jól láthatóan molettek voltak. Ezt nem bántásból mondom, sőt, egyik lány gyönyörűbb volt, mint a másik! De azért volt különbség...
Az osztálykiránduláson készültek ezek a képek:
ANOREXIA KEZDETEK:
Június vége felé már viszonylag szarul ettem. Aztán a modelliskola befejeztével kipróbáltam a Beyoncé féle Cayenne borsos juharszirupos detoxkúrát. Ez annyiból áll, hogy egy hétig csak ezt a lötyit ihatod. Fogytam vele! Mennyire élveztem, hogy üres vagyok, hogy nincs tele a gyomrom... Bár már a 2. napon forgott velem a szoba, ha felálltam. Amikor vége lett a kúrának, nem akartam szilárd táplálékot bevinni a testembe, hogy ne táguljon a gyomrom. Jó érzés volt. Egyre többször csináltam azt, hogy egy nap csak cappuccinót, kávét, vagy kakaót iszok. Pár héttel később már a folyékony kalóriákat is elkezdtem számolni. A napi kcal adagomat 200ra csökkentettem. (R: cappuccino, E: ugyanaz, V: saláta)...
Folytatás következik...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése