FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ KÉPEK MÁSOKAT FELZAKLATHATNAK, illetve TRIGGERING WARNING! Csak saját felelősségre tekintsd meg! A nyáron összesen 6 kg-tól szabadultam meg. Néha-néha egy binge-purge is becsúszott, de akkoriban rászoktam a dohányzásra, ami csillapította az éhségemet. Júliusban megtartottam életem első víznapját (fast => csak vizet fogyaszthatsz aznap). Összébb akartam szűkíteni a gyomromat, mert másnap csináltatni akartam apukámmal néhány jelentkezési képet, modellügynökségekhez. Mint már írtam, ez volt az első fastem, nem bírtam túl jól, amikor készültek a képek én megszédültem és elájultam. Apa nagyon megijedt, azt hazudtam neki hogy aznap nem ittam túl sok vizet, azt hittem, hogy elhitte, de természetesen nem. Még két ilyen ájulásom volt. A második alkalomkor bingeltem —> hánytam, de úgy, hogy reggel egy marék hashajtót bevettem. Meg alkoholt is ittam. (Khm, igen, nagyon okos volt tőlem.) Már feküdtem volna le, amikor elviselhetetlenül elkezdett csikarni a hasam, hat
Orthorexia. Hm... Vagyis: ,, Az orthorexiában szenvedő páciensek betegesen, kényszeresen sokat foglalkoznak az egészséges táplálkozással. A beteg, az anorexiásokkal és a bulimiásokkal ellentétben, nem az ételek mennyiségére, hanem minőségére figyel beteges mértékben.’’ Majdnem fél évet orthorexiásan töltöttem. Akkor nagyon szerettem, hisz jókat ettem, mozogtam mellé. Vagyis, akkor ezt láttam. De az igazság: egészségesen ettem, csak csalónapokon voltam hajlandó megenni valami ,,egészségtelent’’, ha nem 30g zabpehely volt a konyhai mérlegen, akkor borzasztóan ideges lettem. Egy ideig változatosan ettem, de aztán nagyon ragaszkodtam egy megszokott étrendhet. Mindennap: zabkása, banán/joghurt, párolt zöldségek/saláta, gyümölcs, zöldség leves. Na de a sport. Szokták mondani, hogy rendszeresen, és ne kényszeresen. Hát, öhm ok. Mindennap futottam minimum 40 percet, + minimum 10 perc hasizomgyakorlatok. Ezzel akkora baj nem is lett volna, ha ezt az időt nem az alvásidőmből és a tanulásidőmből